- Helga Debreczeni-Kis
- ápr. 28.
- 3 perc olvasás
Május - Pünkösd hava
Májusfa, Pünkösd
Vessünk néhány pillantást arra, hogy milyen népszokások tehetik különlegessé a májusunkat!
Miért Pünkösd hava a május?
Pünkösdkor, Húsvét után 50 nappal a Szentlélek leszállt az apostolokra. Lévén a Húsvét mozgóünnep -mely március 21 és április 25 közé tehető, így a Pünkösd is mozgó ünnep, melynek dátuma május 10 és június 13 közé tehető. Ha tehát a Húsvét későn van, a népi kalendárium szerinti Pünkösd hava elnevezés megkérdőjelezhető - véleményem szerint.
Május 1.
A májusfa vagy májfa a természet újjászületésének és a szerelemnek az Európa-szerte ismert szimbóluma. Változataiban gazdag szokásról beszélhetünk. A legények, legénybandák feladata a titokban történő fa kivágása és lombosan hagyott tetejének feldíszítése virággal, hímes tojással, szalagokkal, zsebkendővel. A májfát helyenként minden lányos ház, helyenként pedig csak a saját szeretője háza előtt földbe ásták, kapura vagy szögezték. Más területeken pedig a középületek, kocsmák, templom, bíró, vagy pap háza elé tették.
A fal lebontására május végén, vagy pünkösdkor kerül sor tánccal, muzsikával, versenyekkel, játékokkal tarkított ünnep keretén belül.
Hallottátok-e már hírét,
Borbás Jani legénységét?
Fűrésszel vágta ki a májfát.
Hogy ne hallja csattogását.
Fölveszi a jobb vállára
Viszi Kató udvarába
Kelj föl, Kató, itt van a májfa
Jó éjszakát! vigyázz rája
Borbás Jani, szép galambom
Májfáért mivel tartozom
Ráírtad-e az oldalára
A májfának mi az ára?
Ha ráírtad, sej majd megadom
A csókomat nem sajnálom.
Május 4. - Flórián napja
A tűzoltók védőszentje. Egyes legendák szerint gyerekkorában imádságával megfékezte az égő házak tüzét.
Május 12.-13.-14. Szervác, Pongrác, Bonifác
Keresztény vértanúk, a néphagyomány fagyosszentjei, ugyanis ilyenkor még hidegre fordulhat az idő.
„Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szunyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” (Borus 1981: 53)
Május 16. - Nepomuki Szent János napja
Folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A legenda szerint az akkori király haragjából fakadóan a Moldva folyóba dobatta Nepomuki Szent Jánost. A vízben csodás fényjelenség jelezte hollétét.
Baján a Jánoska-eresztés ünnepe során Nepomuki Szent János szobrát zenés, vízi körmenet révén a városközpontig úsztatják.
Május 25. - Orbán napja
Szőlőtermesztők patrónusa. Az Orbán napi hideg rosszat tesz a szőlőnek, így szobrot, kápolnát emeltek neki, remélve a bő termést.
Áldozócsütörtök
Húsvétot követő 40. nap, Jézus mennybemenetelének napja.
Pünkösd
"Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket." Ap. Csel. 2. 1-7.
A pünkösd a görög pentekoszté szóból ered, ami ötvenediket jelent. Ezen a napon szállt le a Szentlélek az apostolokra.
Pünkösdikirály-választás
Az ügyességi próbák, vagy lóverseny során megszerzett cím egy évig tartott, melynek hosszát közmondásunk is őrzi: Rövid, mint a pünkösdi királyság. A győztest és lovát virágdíszbe borították.
"A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán, valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyenkor nagy úr. a pünkösdi király egy álló évig." (Réső Ensel S. 1867:217)
Pünkösdölés
A pünkösdölés szereplői területenként változóak. Egyes helyeken a lányok kendőt tartottak a pünkösdi királyné feje fölé, így jártak házról házra. Más területeken a lakodalmi menet analógiáján alapulván menyasszonyt és vőlegényt választva köszöntötték a falubelieket. Olyan pünkösdölés is előfordult, ahol nem voltak különösebb szereplői a szokásnak.
Pünkösdikirályné-járás
A pünkösdi királyné a legkisebb lány, aki körbetáncolnak, énekelnek körülötte, a dal végén pedig felemelik: "Ekkora legyen a maguk kenderje, mint a kiskirályné!"
Zöldágjárás
Erről a szokásról Szent György havában már szót ejtettünk, azonban érdemes itt is említést tenni róla, hiszen húsvét mellett a másik zöldágjáró jeles nap a pünkösd. Lányok fehér ruhába öltözve, kézenfogva végigjárták a falu főbb utcáit, kapun átbújva, míg a Jöjj el, által jöjj el szövegkezdetű dalt énekelték.
Legfőbb forrásom: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Hozzászólások