- Helga Debreczeni-Kis
- dec. 5.
- 8 perc olvasás
December - Karácsony hava
Advent, Luca napja, Karácsony, betlehemezés, regölés, Szilveszter

Vessünk néhány pillantást arra, hogy milyen népszokások tehetik különlegessé az decemberünket!
Miért Karácsony hava az december?
Karácsonyi ünnepkör időszaka advent első vasárnapjától egészen január 6-ig, Vízkereszt napjáig tart. A munka utáni megpihenés, elcsendesedés időszaka, mely egész decemberre jellemző.
Advent
Advent az egyházi év kezdete, karácsony ünnepének előkészítő időszaka. A rorate misék olyan hajnali misék (angyali, aranyos misének is hívták), melyek az ünnepre való felkészülést szolgálták.
December 4. - Borbála napja
Borbála Kis-Ázsiában élt a 4. században, történetét az Érdy-kódex örökítette meg. Borbála édesapja a pogányság híve volt, lányát is efelé terelte, Borbála azonban titokban megkeresztelkedett és Jézus tanításaival ismerkedett. Haragra gerjedt apja elől a pusztába menekült, de két pásztor visszahurcolta őt. Halálát saját édesapja okozta: lefejezte lányát.
A néphagyományban Borbála napját Luca napjához hasonló népszokások és férjjóslás jellemzik.
December 6. - Szent Miklós napja
Szent Miklós Myra városában született gazdag szülők gyerekeként a 4. században. Korán árvaságra jutott, kolostorban nevelkedett, majd végül a papi hivatást választotta.
A püspökké avatott Szent Miklós nevéhez számos legenda köthető: "...sok aranyat kötvén egy keszkenyőbe, éjjel a szegény embernek a házához méne. Látván egy ablakot félig kinyitva...béveté azért Szent Miklós a keszkenyőbe kötött aranyakar az ablakon és visszatére a maga házába."
A magyar néphagyományban kétféle mikulásjárás lelhető fel. Az egyik láncos Miklós alakja, aki bekormozott arccal, kifordított bundában, láncot csörgetve, ördög kíséretében tartja rettegésben a falut. Legények, férfiak alakoskodó szokása.
Az ijesztgetések olyannyira képesek voltak eldurvulni, hogy 1785-ben Sopron vármegyében az alábbi tiltást fogalmazták meg:
"Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai üdőben némelyek különféle öltözetekben, álorcákban magukat elrejtvén, házrul házra járnak...keményen megparancsoltatik, hogy senkit sem Szent Miklós előtt való estve, sem üdvözétőnknek születése napján, éjszakáján akár alatta valói, akár gyermekei vagy leányai által az ilyetén színes öltözeteket, avagy házrul házra való énekliseket, melyek által az éjszakai csendesség sértődik, megengedni ne merészeljenek." BÁLINT S. 1977:I. 46-47
A Miklós napi alakoskodás másik formájának eredete feltehetően a középkori püspökválasztó diákhagyományból ered. Jó Mikulás apó betért a gyerekes házakba és vizsgáztatta őket, hogy tudnak-e imádkozni, majd tudásuk szerint jutalmazta vagy büntette őket.
Rontom, bontom, csontom,
Csörgő, börgő lánccal jöttem.
Van-e rossz gyerek a háznál?
Van-e jó gyerek a háznál?
A jónak kaláccsal,
A rossznak virgáccsal.
Csupán a 20. században terjedt el az ajándékozás szokása városi hatásra a népi világban, feltehetően Szent Miklós legendája kapcsán. A jó gyerekek csizmája cukorkával, dióval telt meg, a rosszaké pedig krumplival, virgáccsal vagy vöröshagymával.
Népi megfigyelések szerint ezen a napon"Miklós megrázza szakállát", azaz gyakran hó fedi a tájat.
Fontos megemlíteni, hogy az 1950-es években az orosz gyed moroz (fagyapó) mintára megjelent Télapó figurája nem azonos a Mikulással.
December 13. - Luca napja
Luca neve a latin lux - fény, fényesség, világosság szóból ered. A Gergely-féle naptárreform (1582) előtt az év legsötétebb, legrövidebb napja volt. A néphagyomány a természettel együtt lélegzett. Talán emiatt ez az év legvarázslatosabb, szokásokban, jóslásokban, babonákban gazdag napja.
Lucaszék: Luca napjától kezdve egészen karácsonyig 13 napon keresztül, 13 féle fából, 13 részből készítik a férfiak a lucaszéket. Úgy tartották, hogy aki az éjféli misén rááll a lucaszékre, meglátja, hogy ki a boszorkány. A mise után a lucaszékre álló személy sietett haza, nehogy a boszorkányok elkapják őt.
Úgy tartották, hogy ha a hazafelé vezető úton mákot szórnak az útra, akkor a boszorkányok nem tudják őket elkapni addig, amíg fel nem szedegetik a mákszemeket.
Hazaérvén tűzbe dobták a lucaszéket, hogy a boszorkányok kínzásától megmeneküljenek.
Lucakalendárium: 12 dió héjába vagy hagyma levelébe sót kell rakni, ez jelképezi a 12 hónapot. Ha valamelyik megnedvesedik, az a hónap esős lesz.
Luca-napi jóslás: számos módja volt annak, hogy megjósolják a leendő férj nevét, foglalkozását. Ennek egyik módja a lucacédula, mely lapokra fiúneveket írtak, minden nap tűzbe dobtak egyet, ami megmaradt, azt a nevet viseli a jövendőbeli. Másik módja a gombócfőzés: neveket helyeztek el a gombócokban, amelyik gombóc legelőször jön fel a víz tetejére, az abban rejlő férfinév lesz a szerencsés társ.
Luca napján sütött pogácsához is számos hiedelem kapcsolódik. Szerencsét jósoltak annak, aki a pogácsába sütött pénzérmét megtalálta. Közeli halál várt viszont arra, akinek a pogácsába tűzött madártolla megpörkölődött.
Luca napján különböző tréfákkal szórakoztatták egymást a falubeliek, például a lucatököt faragtak, melyet kívülről a ház ablakába helyeztek, hogy a házban lakókat megijesszék vele.
Az ijesztgetés másik módja a fehér leples alakoskodás. Luca alakja gyakran lisztezett arccal, fehér lepelben, helyenként szitát tartva az arca elé, különböző eszközök (orsó, tollseprű, kereszt, fakanál, meszelő) kíséretében ijesztgette a falu népét.
"...a fehér jelmezes Luca-asszony tollseprűt, fakanalat, keresztet vagy meszelőt tart a kezében. Néma alakoskodóként lép a házba, ahol a gyerekeket megfenyegeti, ijesztgeti. A lisztbe mártott tollseprővel "sepreget", a meszelővel "meszel"."

Luca napja gonoszjáró nap. A veszélyek ellen különböző praktikákkal lehet védekezni. Az ajtókat, ablakokat be kell csukni, fokhagymával bekenni, így az ártó szellemek elijednek. A kulcslukakat hagymával kell bedugni, hogy a szerencsétlenség elkerülje a házat.
Ha legyet látunk, akkor agyon kell ütni, mert ilyenkor télen már csak azok a legyek maradnak életben, akik igazából boszorkányok.
"Ne is nevessünk, mert karácsonykor sírni fogunk. Ne nézzünk ki az ablakon, az ajtón se vigyünk be semmit, mert nem lesz ennivalónk egész évben. Ne varrjunk ruhát, mert ha felvesszük, meghalunk."

Dologtiltó nap Luca napja. Régebben nem szabadott sem varrni, sem fonni, mert bevarrnák a tyúkok fenekét. Sütni sem szabad, mert "Luca ott ül a kemence szájában és a lapátról megeszi a kenyeret és a gazdasszonyt pedig belöki a kemencébe."
A gazdasszonynak ülni, feküdni kellett, hogy "sok kotlóstyúk legyen!'
Luca napjához köthető termékenységvarázsló, köszöntő szokás a lucázás vagy kotyolás. Végigjárva a falut a fiúk jókívánságokat mondtak, cserébe szalonnát, diót, almát kaptak jutalmul.
Szentcsaládjárás
A karácsonyi időszakot megelőző kilenc napon át a Szent Család képét vagy szobrát hordták házról házra, útközben énekelve a Szállást kerest a Szent Család kezdetű dalt. Minden este más családnál kapott szállást.
Ostyahordás
"Az ostyát karácsony estéjén fogyasztották, mikor leültek a vacsorához, az volt az első. Kézbe vette a családapa, szétosztotta, mindenkinek a kistányérjára tette. Felét eltörték, meghagyták kiskarácsony estéjére."
"Az ostya a karácsonyi vacsora része volt, amelyet sok helyen mézzel, borssal, fokhagymával együtt ettek, sőt egészségvarázsló céllal az állatoknak is adtak belől."
Karácsony
December 24-e az adventi időszak vége, karácsony vigíliája, Ádám-Éva napja. Számos helyen főztek, sütöttek ezen a napon, viszont egészen estig nem ettek belőle, böjtöltek. Az éjféli mise befejeztével a kántor még ott maradt muzsikálni, hogy a boszorkányoknak legyen mire táncolni az oltáron. Így a hívek hazaérhetnek gond nélkül, ártó szellemek nem állják útjukat.
"Adjunk hálát az Atya Úristennek, hogy megadta érnünk ezt a mai dicsőséges szent napot, úgy mint Ádám és Éva napját. Adja a fölséges Atya Úristen, hogy továbbra is megérhessük jó erőben és egészségben, isteni áldásban és békességben. Adjon az Úristen ennek a gazdasszonynak tyúkot, ludat, a gazdának bort és búzát, a megholtnak örökké való nyugodalmat. Isten áldjon meg bennünket!"
Tátrai Zsuzsanna gyűjtése. 1985
December 25-e családi ünnep: Jézus születésének ünnepe.
"A nemös Betlehömnek városába
Gyermek születött szűztől a velágra,
Örömet hoza Ádám árváira, maradékira.
Az istennek szent angyala mennyből alászálla,
És a pásztorokhoz juta, nékiek ekképpen szóla:
Mennyből jövök most hozzátok,
És íme, egy nagy jó hírt mondok: Nagy örömet hirdetek,
Melyen örvend ti szívetek: Megszületett Jézus!"

A karácsonyfa állításának szokása német eredetre vezethető vissza, a bécsi udvar, az arisztokrácia, a városi polgárság, majd a falusi értelmiség közvetítésével jutott el a parasztságig, ahol csupán az 1920-as, 1930-as években kezdett elterjedni.
"először 1824-ben Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát."
Az örökzöld ág azonban mégis ősi, mágikus jelkép, az évről évre megújuló természet jelképe. A karácsonyfa elterjedése előtt a karácsonyi termőág vagy zöldág állítása általánosan elterjedt volt a magyar néphagyományban. A termőágat gerendára vagy szobasarokba, néhol fejjel lefelé lógatva helyezték el. Díszítésében számos szimbólum jelenik meg: a dió és az alma a jó és rossz tudásának fáját jelképezi, a piros papírok a paradicsomi kígyót idézik, a gyertyák pedig Jézus világosságára emlékeztetnek. Emellett díszként jelent meg a piros alma, a pattogatott kukorica, a mézeskalács és a színes papírok is, mely díszek egészen Vízkeresztig ékesítették az otthont.
"A székelykevei gyerekek este találták meg a színes papírokkal, pántlikával karácsonyfává feldíszített gyümölcsfaágakat, alatta egy almával."
Mi került a ünnepi asztalra? Az egyik legfontosabb étek a mézbe mártott fokhagyma volt, mellyel a boszorkányokat távol tudták tartani. A másik széles körben elterjedt szokás, hogy a családfő egy almát annyi felé vágott, ahányan vannak a családban. Ez jelképezte és segítette elő a családi összetartást.
Mindezek mellett szentelt ostya, dió, bab, borsót, tök, mák, tészta, hal, pálinka, habart bableves, mézes-mákos csík, aszalt szilva, aszalt alma, sült tök, mákos guba, derelye, keserűtúrós galuska, vöröshagyma, bors, szőlő, kenyér, mákos és dió kalács, bor jellemezte az ünnepi asztalt.
Szlavóniában "lőttek verebeket is, megtisztították, nyársra húzták, a malac alatt megsütötték."
Szerémségben Jézuska-kalácsot készítettek, mely egy fonott kalács, piros szalaggal átkötve, almával a tetején. 3 napig állt az asztalon szegetlenül, csak ezután ettek belőle.
Kántálás Kántálás, mendikálás, angyali vigasság, kóringyálás jelentése karácsonyi énekes köszöntés. Az 1651-ben kiadott Cantus catholici kottás könyvben található a legrégebbi kántáló dalunk, a Csordapásztorok. Betlehemezés
A többszereplős, dramatikus misztériumjáték eredete a 11. századra nyúlik vissza. A betlehemezés részét képezik a szálláskeresés, a háromkirályok látogatása, a pásztorjáték és a Heródes-jelenetb, gyakran jászol vagy templom alakú, Szent Családot és állatokat ábrázoló betlehem kíséretében. A játéknak számos változata él a magyar nyelvterület különböző területein.

December 26. - karácsony másnapja, István napja
Államalapító királyunk névadó szentjének, az egyház első vértanújának napja, karácsony másnapja.
December 27. - János napja
Szent János evangélista napja. Ehhez a naphoz kapcsolódik a borszentelés szokása is: a János napján megszentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak, gyógyításra használták.
István és a János név is igencsak kedvelt volt hazánkban. A 18. század második felében elterjedt névnapköszöntők közül hoztam egyet-egyet.
Regölés
A regölés az egyik legarchaikusabb, varázserővel felruházott, termékenységvarázsló, jókívánságokat mondó, köszöntő népszokásunk, a téli napforduló pogánykori emléke. Archaikus rítuséneknek tartják többek között az újra és újra megjelenő refrén (pl.: Haj regö rejtem) és dallam sajátosságai miatt. Egyik jellegzetessége a regös kvint.
A regös elnevezés sámánok, varázslók elnevezése lehetett. A reg szó sámán révületben mondott szövegére vonatkozhatott. Az első regösének 1838-ban jelent meg nyomtatásban.
Kucsmába, bundába öltözött legények láncos bottal, köcsögdudával, csengőkkel, furulyával köszöntötték a házban lakókat. A regölés részei: engedélykérés, beköszöntő, csodafiúszarvas, jókívánságok, párok összeregölése, adománykérés és záradék.
December 28. - Aprószentek napja
Jézusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek napja. "Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant, és Betlehemben meg a környékén minden fiúgyermeket megöletett két éves korig..." Máté 2. 16 A vesszőzés, aprószentekelés szokása a magyar néphagyományban ezen bibliai történettel hozható összefüggésbe. A 16. században említést tesznek a vesszőszentelésről, melynek betegséghárító erőt tulajdonítottak. A vesszőzés termékenység-és egészségvarázsló cselekedet. Míg a fiúgyermekek megvesszőzésének szokását a betlehemi kisdedek szenvedésével magyarázzák, addig a lányok megvesszőzését azzal, hogy mivel Betlehemben a fiúgyermekeket ölték meg, most szenvedjenek a lányok.
"Ódorics, ódoricsa, Egészséges légy, Beteg ne légy, Keléses ne légy, Apádnak, anyádnak szót fogadj, Ahova küldenek, szaladj!"
December 31. - Szilveszter napja
A 4. században élt Szent Szilveszter ünnepe, polgári év utolsó napja. Ezen a napon hálát adtak az elmúlt esztendőért. Kibékültek a haragosaikkal, a kölcsönkért dolgokat visszaadták, az adósságokat rendezték, hogy tisztán léphessenek az új évbe. A fiúk és a legények házról házra járva köszöntést mondtak, melynek célja az egészség, a szerencse, a szaporaság és a termés bőségének biztosítása.
Topolyán úgy tartották, hogy nem szabad ezen a napon hamar lefeküdni, mert nyavalya, betegség támadja meg az embert.
Éjfélkor hangzavart kellett csapni, hogy elijesszék az ördögöt, a gonosz hatalmakat és az óesztendőt. Ennek eszközei a harangozás és az ostorpattogás.
Jellegzetes újévkezdő dal az Újesztendő, vígságszerző kezdetű dal, melyet Kodály Zoltán gyűjtött 1916-ban Nagyszalontán.
Fő forrásaim:
Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Penavin Olga: Népi kalendárium
Ujváry Zoltán: Népi színjátékok és maszkos szokások



































Hozzászólások