- Helga Debreczeni-Kis
- aug. 29.
- 4 perc olvasás
Frissítve: aug. 30.
Szeptember - Szent Mihály hava
Kisasszony napja, Szent Gellért, Szent Mihály napja, szőlőőrzés
Vessünk néhány pillantást arra, hogy milyen népszokások tehetik különlegessé az szeptemberünket!
Miért Szent Mihály hava a szeptember?
Szent Mihály napja a népi gazdasági élet egyik fontos alappillére (Szent György napja mellett): ekkor hajtották be az állatokat a legelőkről, ekkor számoltak el velük és ekkor fogadtak cselédeket is. Olyan ünnep ez, ami köré épül az élet.
Szeptember 1. Egyed napja
Szeptember első napján kiszemelték a télen levágásra kerülő disznókat és elkezdték hízásba hozni őket, többnyire kukoricával.
Szeptembertől fontos feladattá vált a szőlő őrzése az állatok kártevékenységei és a lopások megelőzésének érdekében. A madarakat és a különböző rágcsálókat kereplővel és hujogatással ijesztették el.
A szőlőőrzés kiváló társas alkalom volt, ismerkedési lehetőség, tánccal és muzsikával ("furulyával, citerával, harmónikával jöttek a legények.")
Egyes helyeken a gazda gonoszelhárító varázscselekmény céljából meztelenül körbejárta a szőlő területét, négy sarkán a gallyakat összekötötte annak érdekében, hogy a gonosz elől elzárja.
A sárpilisi szőlőőrzés hagyománya megtalálható ITT.
Szeptember 8. - Kisasszony napja
A 11. századtól kezdődően Szűz Mária születésnapját ünnepeljük ezen a napon. Egyes falvakban a hívő asszonyok reggel kimentek a dombra, vízpartra, hogy a napfelkeltében meglássák Máriát, a nap sugaraiban pedig rózsákat.
"Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona." Jelenések könyve 12.1.
Ezt a napot Fecskehajtó Kisasszony napjának is szokták hívni, mert ezen a napon búcsúznak a fecskék.
Vetés is ekkor kezdődött, a vetni való gabonát kitették hajnalban a harmatra, hogy az Úristen megszentelje azokat.
Szeptember 21. - Máté napja Máté evangélista és apostol emléknapja, aki megtérése előtt vámos volt.
"Göcsejben* az első szántás első fordulóján a gazda...imádkozott. Vetésnél pedig századunk elején a magvető megmosta a lábát és tiszta fehérneműt vett magára. Nyelve alá három búzaszemet tett, és egészen a vetés elvégzéséig ott is tartotta. Ha szóltak hozzá vagy köszöntek neki, nem válaszolt. Mint mondták, azért, hogy a madarak nyelve leragadjon és ne kapjanak rá a vetésre... A búzát új, először mosott vagy karácsonyi abroszból vetették. Közepébe pénzdarabot kötöttek, majd munka végeztével a zsúpfödeles ház tetejére dobták, hogy a jégeső a vetésben ne tegyen kárt. A pénzt Mária oltárára tették."
Szeptember 28. - Gellért napja
Szent Gellért (980-1046) olasz származású bencés szerzetes. 35 éves kora környékén elhatározta, hogy többedmagával elhajózik a Szentföldre, Horvátország partjánál azonban hajótörést szenvedtek. Ekkor találkozott egy pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy tegyen egy kis kitérőt Magyarország felé. Augusztus 15-én Szent István jelenlétében a Napba öltözött asszonyról tartott szentbeszéded, első találkozásukkor Szent István meglátta a Gellértben rejlő értéket, fiának, Imre herceg neveltetését rábízta. Szent István halála után az ország politikai és egyházi helyzete viszályokkal, ellentétekkel teli működése következtében az akkori Kelen-hegy szikláiról a mélybe taszították. Később Gellért-hegynek nevezték el.
Szent Gellért hegyét a magyar Boszorkányhegynek tartják: "Siklóssy szerint a német a Blocksberg kifejezést Boszorkányhegy értelemben használja, tehát a német telepesek azért nevezték el a Gellérthegyet Blocksbergnek, Boszorkányhegynek, mert gyanús jelenségeket, sötétben bujkáló embereket láttak a hegy környékén." A pogány nép körében fogalomként él a Gellért hegyre járás, melyről Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok könyvében ír:
"A Szent Gellért hegyére való járásnak az egész országban való régi ismerete arra utal, hogy valamikor élhetett az egész országban olyan mulatság, ünnepség, összejövetel emléke, amelyet Szent Gellért halálának emlékére pogány módon tartottak...Gellérthegyre való járás... nem magára Szent Gellért hegyére vonatkozott, hanem bármely olyan dombra, halomra, hegyre, hol olyan jellegű összejöveteleket tartottak, mint valamikor Szent Gellért hegyén."
Szent Gellért éjszakájához boszorkányvilághoz kötődő hiedelmek is kapcsolódtak. Aki boszorkánnyá szeretett volna válni, annak éjfélkor két út kereszteződésénél védelmet nyújtó kört kellett rajzolnia maga köré, így beszélgethetett az ördöggel. Akinek sikerült megkapnia a boszorkányságot, öregasszony, fejetlen ló, macska, kutya vagy disznó alakját is fel tudta venni.
Szeptember 29. - Szent Mihály napja
Szent Mihály a főangyalok (a Bibliában megjelenő Gábriel, Ráfael és Mihály mellett az apokrif iratok szerint Uriel, Ráguel és Száruel is főangyalok) legnagyobbika az angyalok seregében. Attribútuma többek között a kard, a sárkány és a mérleg, melynek segítségével a jó és rossz lelkeket tudja megkülönböztetni. A hagyomány szerint a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája.
A Jelenések könyvében ez állt:
"Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben. Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is." Jel. 12. 7-9.
Szent Mihály napja a néphagyományban a gazdasági élet fordulóját jelentette: Szent György napján (április 24.) kihajtották az állatokat, Szent Mihály napján pedig behajtották őket.
"Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet."
Nemcsak a pásztorok elszámoltatásának napja volt ez, hanem a cselédek fogadásának napja is.
A kisfarsangi lakodalmak, gazdasági élet lezárását követő mulatozás, bálok időszaka is ezen a napon kezdődött, mely egészen Katalin napjáig, november 25-ig tartott.
Fő forrásom: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Penavin Olga: Népi kalendárium
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Hozzászólások