- Helga Debreczeni-Kis
- 2025. okt. 28.
- 6 perc olvasás
Frissítve: 2025. okt. 31.
November - Szent András hava
Mindenszentek napja, Halottak napja, Márton-nap, Disznótor, Fonó
Vessünk néhány pillantást arra, hogy milyen népszokások tehetik különlegessé a novemberünket!
Miért Szent András hava a november?
Szent András apostol napjához (november 30) különböző férjjósló szokások kötődnek, illetve a disznóvágás időszaka is ettől a naptól kezdődik. November 30-án végleg lezárul a kinti munkák és a mulatozások ideje és kezdetét veszi az elcsendesedés időszaka.
November 1. - Mindenszentek napja, November 2. - Halottak napja
Míg Mindenszentek napja a mennybe jutott szentek, az üdvözült lelkek ünnepe addig november 2.-án azokról emlékezünk meg, akik még nem nyerték el az üdvösséget. Halottak napját körülölelő hetet Halottak hetének is szokás hívni. Eredetét tekintve az ókori Rómához nyúlhatunk vissza, ahol Feralia ünnep néven emlékeztek meg a halottakról, a sírokat virágokkal díszítették, ételt, sót tettek rá. Magyar nyelvterületen is fellelhető hasonló szokás:
"A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra."
Valódi ünnep volt ez régen, a sírokat megtisztították, virágokkal díszítették, otthon pedig sütöttek, főztek. Fonott, helyenként mákkal szórt kolduskalácsot készítettek, amit Topolyán a sírra tettek, más helyütt pedig a koldusokat ajándékozták meg vele.
Otthon ezen a napon a halottaknak is megterítettek, hiszen ekkor hazalátogatnak ők is. Annyi gyertyát gyújtottak meg, ahány hallottja volt a családnak, így emlékezve meg róluk. Ha pedig valaki nem tudott elmenni a temetőbe, akkor otthoni gyertyagyújtással emlékezett meg halottairól.
A temetőben Penavin Olga Népi kalendárium című könyve szerint vásári hangulat szivárgott be az ünnep napjába: "A temető kapujában a mézesbábosok sátrainál válogatnak a gyerekek, valamint a szülők. Egy-egy huszár, menyecske, szív, tányér alakú bábu vagy egy-egy zacskó mézes mogyoró vagy egy-egy nyakba akasztható füzér cserél gazdát...A gesztenyesütőknél füst gomolyog, a sülő gesztenye kesernyés illata tölti be a levegőt."
Dologtiltó nap révén ezen a napon mindenki ráért, így egy közösségi élménnyé, találkozási ponttá vált ez a nap. Mosni kifejezetten tilos volt, mert akkor a halottak vízbe kerülnek.
Vajdaságban, Doroszlón úgy hitték, ha az esti harangszónál kint tartózkodunk a síroknál, találkozhatunk halottainkkal.
November 11. - Márton napja
Szent Márton Savariában (a mai Szombathely helyén) született 316-ban vagy 317-ben. Pogány családba született, Itáliában nevelkedett, keresztény hitet tanult, majd római katona lett. A legenda szerint télvíz idején... egy mezítelen koldusba botlott, aki senkitől nem kapott alamizsnát. Márton megértette, hogy ez az ember miatta van ott. Kardot rántva, egyetlen megmaradt köpenyét kettévágta, és az egyik felét a koldusnak adta, maradék felét pedig magára kanyarította. A következő éjszakán meglátta Krisztust: köpenyének az a darabja volt rajta, amivel betakarta a koldust, és hallotta, amint ezt mondta a körötte álló angyaloknak: „Márton, a hittanuló takart be engem ezzel a ruhával.”
A legenda szerint 371-ben a francia Tours népe Mártont szerette volna püspökévé választani, ő azonban menekülvén a megtiszteltetés elől libaólba rejtőzött. A ludak azonban hangos gágogással elárulták hollétét, így végül nem menekült meg a püspökké választás elől. 397 november 8-án halt meg, november 11-én temették el.
Ezen a napon a néphagyományban lakomát ültek a bőségvarázslás jegyében: libát kellett enni, mert 'aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik.' Ráadásul bort is kellett inni, mert a bornak Márton a bírálója.
Régebben a gazdasági év őszi zárónapja volt, Baranyában ekkor hajtották a gulyát telelőre.
"Márton madara, a holló eddig a hideg erdőben lakozott, most előkerült, mindenfele látni"
November 19. - Erzsébet napja
Árpádházi Szent Erzsébet 1207-ben született II. András és Merániai Gertrúd gyermekeként. Négy éves korában eljegyezte a nála hét évvel idősebb Lajos, így Eisenachba majd Wartburgba költözött és ott nevelkedett. Később keresztény hitét mélyen megélte: árvaházakat és kórházakat alapított, betegeteket ápolt, segített a rászorulókon és ételt vitt nekik. Egyik alkalommal, amikor kenyeret vitt az éhezőknek, apja (más források szerint férje/apósa/sógora) kérdőre vonta:
Mit viszel a kötényedben?
Rózsákat - felelte.
És a kenyerek valóban rózsává változtak.
Mint sok más jeles naphoz, úgy Erzsébet napjához is tartozik időjárásjóslás: Erzsébet megrázza pendelyét, melynek jelentése, hogy leesik az első hó.
Erzsébet neve számos pünkösdi dalban megjelenik, mely talán a pünkösdi rózsa és a rózsa-csoda asszociatív összekapcsolásából eredeztethető. A várkörjáró játékokban is gyakran előfordul Erzsébet neve.
November 22. - Cecília napja
Cecília, Cicelle, Cicölle, ókeresztény vértanú, az egyházi zene patrónája.
Vajdaságban úgy tartják, hogy Cecília a levegőben lebegve fonalat húz a település köré, ezzel megvédve a szőlőket a bajtól.
November 25. - Katalin napja
Alexandriai Szent Katalin egyiptomi királyi családba született a 4. században. Maxentius római császár Alexandriába térve arra kötelezte a népet, hogy imádják a pogány bálványokat, melyet az akkor 18 éves Katalin megtagadott. Érvelése tetszett a császárnak, így Katalin lehetőséget kapott, hogy a császár 50 legbölcsebb emberével megvitassa a kérdést. Katalin beszéde olyannyira jól sikerült, hogy mind az 50 bölcs egyetértett vele, így a császár kivégeztette őket. Ezután Maxentius a császárnői trónt ajánlotta Katalinnak bálványimádásért cserébe, de ő megtagadta ezt.
Ekkor"készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg, és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták." Végül lefejezték. Testéből vér helyett tej folyt, holttestét az angyalok vitték el.
Halálának körülményeiből eredhet a hagyományaink dologtiltó napja is: sem szántani, sem a kocsiba befogni nem volt szabad, hogy ne forogjon a kerék.
November 30. - András napja
Szent András a 12 apostol egyike, Péter testvére. Isten igéjét hirdette többek között Örményországban, Kurdisztánban és a Fekete-tengertől délre eső vidékeken. Mártírhalált halt, keresztre feszítették: a legenda szerint a saját kérésére feszítették andráskeresztre, mivel azt mondta, hogy nem méltó a Krisztuséval azonos formájú keresztre feszítésre. A ferdén összerótt gerendákból álló keresztet andráskeresztnek nevezzük.
A néphagyományban András napja férjjósló nap. Számos lehetőség van ezen a napon arra, hogy megtudjuk a leendő férjünk nevét, foglalkozását és a házasság várható időpontját:
Az egész napos böjt több helyen is fontos volt a jóslás sikeressége érdekében.
Elterjedt hiedelem volt, hogy ezen az estén alvás közben megjelenik a jövendőbeli férj.
Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát iccakáján. - tartották Hajdúszoboszlón.
Ágyláb, lépek, András, kérlek, mutasd meg a jövendőbeli vőlegényemet. - tartották Topolyán. Más helyütt tükröt vagy férfi alsóneműt tettek a párna alá az ügy sikeressége érdekében.
Figyelték az állatokat is: ahányat röffentett a disznó, annyi év múlva volt várható a házasság.
A fonóban gyakran közösen is jósoltak: papírokra fiúneveket írtak fel, majd egyenként beletették őket egy-egy gombócba. Amelyik gombóc először jött fel a víz tetejére, az lesz a jövendőbeli férj neve.
Az András-pogácsa is ideális volt jóslásra: három pogácsát kellett sütni, melyben egy-egy férfinevet rejtettek el. Ha elkészült a pogácsa, ki kellett tenni a küszöbre és amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, az abban elrejtett név lesz a jövendőbeli férj neve.
A férjjóslás egy különleges formája az ólomöntés: ólmot tettek a kanálba, majd a kanalat a tűzbe tartva megolvasztották annak tartalmát, végül pedig egy bögre hideg vízbe öntötték. Az így megszilárdult ólomból a jövendőbeli férj foglalkozását lehetett megállapítani.
A legények számára is volt feleségjósló szokás: 13 cetlire felírtak egy-egy nevet és Luca napjáig minden egyes nap egy cetlit eldobtak, így december 13-án kiderült, ki is lesz a feleség.
Disznótor
Disznótorok időszaka a disznóölő Szent Andrásnak is nevezett november 30 és a farsangi időszak vége közé tehető.
Alakoskodás, kántálás a disznótor részét képezték.
Az alakoskodó, adománygyűjtő játékok során a medvének, cigánynak, kéményseprőnek öltözött alakok (többnyire gyerekek) köszöntőéneket mondva adományt, hurkát, kolbászt gyűjtöttek, azaz kántáltak.
Fonó
A fonó női társasmunka, melynek időszaka ősztől egészen farsang végéig tartott. Kezdete az őszi behordáshoz vagy valamely jeles naphoz köthető (kukoricaszedés befejezése, Imre-napi búcsú vagy Szent Mihály nap). A téli hónapokban a hétvégék és az ünnepnapok kivételével minden este összegyűltek a nők és közösen végezték benti munkáikat.
Korcsoport szerint voltak asszonyfonók és leányfonók is. A fonóba járás kötelező volt, az elmaradókat felkeresték, kikolompálták, taligán húzták el a fonóba.
A fonó időszaka több hónapot ölelt fel, mely során változtak az ünnepek és ezáltal a hagyományokhoz kötődő viselkedési elvárások is. A fonóban levő programok alkalmazkodtak a falu normájához: Katalin napjáig énekeltek és táncoltak, adventben elcsendesedtek, hosszú téli napokon meséket mondtak, históriás énekeket és balladákat énekeltek, találós kérdéseket tettek fel egymásnak, farsangkor pedig dramatikus játékokat játszottak a fonóban.
A fonás és a női munka bizonyos napokon tiltva volt: december 6-án, Luca napján például nem volt szabad fonni, mert befonnák a tyúkok fenekét és azok nem tojnának.
A fonás legrégebbi eszköze a guzsaly, melyre a fonásra szánt, előkészített anyagot kötötték fel. A guzsalyt gyakran a legények díszítették, faragták és ajándékozták szeretőjüknek. A guzsalyas és a fonó szinonimák.
A fiúk nem mehettek akármikor a fonóba, csupán csak az úgynevezett legényjáró napokon. Ekkor viszont nagy volt a mulatság! Előszeretettel verték le például a munkához igencsak fontos orsót, melyet csak csókért cserébe adtak vissza. Ha a lány nem adott csókot, akkor a legény bosszút állt rajta.
A fiúk jelenlétében gyakran testedző, utánzó, mérkőző játékokat, ügyességi próbákat tartottak.
Míg az utcán és a faluközösség előtt a csók, az egymás ölébe ülés elítélendő volt, addig a fonón belül ezt megengedettnek tekintették.
Tollfosztó
A tollfosztó igencsak hasonló a fonóhoz: közöz női munka, melyet az éneklés és a tréfálkozás jellemez. A liba és tyúktoll nagy becsben volt tartva, hiszen a vetett ágy párnáit ezzel töltötték meg.
Fő forrásaim:
Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Penavin Olga: Népi kalendárium
Arcanum
Magyar Elektronikus Könyvtár
Egy régi barátom mesélte egy sör mellett, hogy talált egy oldalt, ahol végre érthetően írnak a kaszinós lehetőségekről, nem túlzásba esve. Otthon rákerestem, mert Magyarországon nem mindig egyszerű eligazodni. Olvasás közben a betmach casino hivatkozásnál álltam meg, mert pont azt a témát érintette, ami engem érdekelt: biztonság és kifizetés. Jólesett, hogy nem éreztem tukmálást, inkább tapasztalatmegosztásnak tűnt. Ezért elégedetten zártam az oldalt.