- Helga Debreczeni-Kis
- máj. 30.
- 3 perc olvasás
Június - Szent Iván hava
Szent Iván éj
Vessünk néhány pillantást arra, hogy milyen népszokások tehetik különlegessé a júniusunkat!
Miért Szent Iván hava a június?
Szent Iván napjának ünnepe különleges pogány kori örökség. A fény győzelmének ünnepe, szokásokban és szokásdalokban gazdag mágikus esemény. Június legfontosabb és egyúttal névadó ünnepe.
Június 8. - Medárd napja
Bukovinában élő magyarok úgy tartják, hogy ezen a napon kezdődött el az özönvíz, így ha ezen a napon esik az eső, 40 napig esni fog, ha nem esik, akkor pedig 40 napig szárazság várható.
"...negyven nap és negyven éjjel esőt bocsátok a földre, s eltörlök a föld színéről minden lényt, amit alkottam."
Június 10. - Margit napja
Antiochiai Szent Margit vértanú ünnepe, történetét számos kódex őrzi. A 3. században keresztény hite miatt börtönbe került, ahol a legenda szerint a sárkányalakban megjelenő gonoszt legyőzte. Hite miatt megégették, vizes hordóba zárták, végül pedig lefejezték.
Moldvában a jégeső elhárításának érdekében az alábbi imádságot mondják:
Szíz leány szent Margit elindula széjjes utcán, elé viszi arany medencéjét, arany medencébe viszi Krisztus Jédusnak harminchárom csepp vérit, szenvedőknek szárnyát, szárnyékját, szent Antalnak kötelit, hét sing olvasóját. Megtalálkozik sátányval, sátányval. Azt kérdik a sátányok: Szíz leány szent Margit, mi az ok hejzád nem közeledhetünk? Hejzám nem es közeledhettek, mert tik tiszta lelkek nem vagytok. «» Én hunyam alatt viszem arany medencémet, arany medencémbe viszem Krisztus urunknak harminchárom csepp vérit, szenvedőknek szárnyát, szárnyékját, szent Antalnak kötelit, hét sing olvasóját. Arra meg térnek a sátányok, sátányok. Azt mondják: Szíz leány szent Margit, ki ezt elmondja jégeső eleibe, az úr Jédus Krisztus megőrzi határát, mezeit, szőllősöket, kerteket a jégtől. Uram Jédus Krisztusom vidd el a jégesőt, nagy havasokra, nagy kősziklákra.
Medvesalján Retkes Margitként emlegetik ezt a napot, mert úgy tartják, ezen a napon érdemes elvetni a retket, hogy ne legyen túl csípős, Zentán pedig Legyes Margitnak hívják, mert "Margit asszony a legyek királynője és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel."
Június 13. - Páduai Szent Antal napja
Páduai Szent Antal portugál ferences rendi szerzetes a 12.-13. század fordulóján élt. Egyik legnépszerűbb szent, teológus, prédikátor, a szegények, elesettek patrónusa. Ábrázolásában három attribútum kíséri:
evangéliumos könyv, mely prédikátori, teológusi minőségét hivatott jelezni
liliom (a tisztaság jelképe), mely növény virágzásának időszaka június 13.-a környékére tehető, Páduai Szent Antal halálának napjára
kis Jézust tartja a karjaiban, melynek eredete, hogy a diófán Szentírást olvasó Antalnak megjelent Szűz Mária karjában Jézussal.
A katolikus templomokban Szent Antal szobor elé elhelyezett perselyben a szegények és rászorulók számára felajánlott összeget gyűjtik.
Páduai Szent Antal és a január 17.-én ünnepelt Remete Szent Antal napjának szokásai összemosódtak a néphagyományban, így Szent Antal tüzének nevezett orbánc (a bőr felületének fájdalommal járó gyulladása) gyógyítása mindkét nap jellemzője.
Június 24. - Szent Iván napja
Mi ünneplünk ezen a napon?
Keresztelő Szent János születésének napját az egyház június 24-re tette, mely nap pontosan 6 hónappal előzi meg Jézus születésének ünnepét. Az 5. századtól a keresztény egyház tehát Szent Jánost tette június 24.-e, Szent Iván nap védőszentjévé.
A nyári napfordulót, a csillagászati nyár kezdetét, amikor a fény győzedelmeskedik a sötéten. Ezen a napon a leghosszabb a nappal, az éjszaka pedig a legrövidebb. Ünneplése pogány kori örökség. Korábban a nyári napforduló valóban erre a napra esett, azonban többek között a naptárreformok kapcsán ma már korábbra, június 21.-re tehető a csillagászati nyár kezdete.
Bod Péter 18. században írt arról, hogy a gyerekek csontból és szemétből gyújtottak tüzet, melynek okát a szerző a pogány hitvilág azon részében látja, miszerint tűzzel és füsttel elűzhető a kutak és források sárkánya. Ezen ünnep hazai szokásairól már a 15. századból is találhatóak hiteles adatok. A Szent Iván napi tűzgyújtás és tűzugrás mágikus, tisztító, gonoszűző, egészség-és szerelemvarázsló erővel bír. Helyenként már a tűz meggyújtása is szertartásos módon zajlott: "Csallóközben egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény ugyancsak háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta."
Nyitra megyében gyűjtött dal, a Virágok vetélkedése éneklése közben a nők a dalban soron következő növényt bedobták a tűzbe, így került bele búzavirág, szőlővirág és rózsavirág/szegfűvirág.
A tűz átugrása során párosító, házasító dalokat énekeltek, szerelemvarázslás céllal.
Szent Iván éji dalok:
Fő forrásom: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Comments