Február - Böjtelő hava
Balázsolás, Bálint nap, Farsang

Vessünk néhány pillantást arra, hogy milyen népszokások tehetik különlegessé a februárunkat!
Miért böjtelő hava a február?
A böjt időszaka a Farsang és a Húsvét közötti 40 napot öleli fel. Mivel a Húsvét mozgóünnep, - a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra tehető időpontja, így a böjt kezdete is változó. Húsvét napjának ünneplése legkorábban március 22-re, legkésőbb pedig április 25-re tehető, így a böjt kezdete február 10 és március 16 közé eshet. Ennek fényében tehát általában a február a böjtöt megelőző időszak avagy a böjti időszak első hónapja.
Február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony
Jézus születése után 40 nappal Szűz Mária - az akkori szokásoknak megfelelően, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban, ahol Simeon próféta nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte. Ebből fakad a gyertya mint Jézus legrégebbi jelképe illetve a gyertya szentelésének szokása. A gyermek bemutatásának időpontja egyben Szűz Mária tisztulásának eljövetele is a zsidó hagyományok szerint.
A magyar hagyományokban a szentelt gyertya végigkíséri az emberi élet fordulóit, a születéstől a halálig. A keresztelés előtt álló gyermek mellett égő gyertya űzi el a gonosz szellemeket, a halottat gyertyákkal rakták körbe egyazon okból kifolyólag.
“ Gyertyaszentelőkor ha esik a hó, fúj a szél. Nem sokáig tart a tél.“
Február 3. - Balázs napja
Szent Balázs örmény származású püspök és vértanú a 3-4. század fordulóján élt a mai Törökország területén. Püspökként remete módon barlangban élt, vadállatok védelmében - nem túl szokványos módon. Hitét a keresztényüldözés során sem tagadta meg, ennek következtében megkínozták, majd lefejezték.
Számos csoda köthető Szent Balázshoz, melyek közül torokbántalmakhoz kapcsolódó tette a következő: a legenda szerint egy kétségbeesett asszony kérte segítségét, hogy a torkán akadt halszálkától fuldokló fiát mentse meg. Miután Szent Balázs kiszedte a szálkát, az asszony hálája jeléül ételt és gyertyát ajándékozott neki.

Szent Balázs tisztelete nem kezdődött el rögtön a halála után (4. század) - következtetve a források hiányából. Keleten a 6. században, nyugaton pedig a 9. században kezdték el torokbántalmakat védelmező szentként tisztelni. A 16. században a balázsáldás, melynek során x vagy y alakban elhelyezett gyertyapár között kapott áldás megvéd a torokbántalmaktól, a keresztény liturgia része lett.
A Balázsolás vagy balázsjárás is ehhez a naphoz köthető:
Az iskolás korú gyermekek házról házra járva papír csákóval a fejükön, oldalukon fa karddal köszöntötték a házigazdát, énekeltek, szövegeket mondtak. Különböző szereplőket személyesítettek meg: Balázs püspököt (akinek a fején csákó helyett süveg volt), generálist, kapitányt, őrmestert, diákot, orvost és/vagy katonát.
Két okból járták a balázsolást: egyrészt diákokat szerettek volna toborozni az iskolába, másrészt adományt/ételt gyűjteni a tanítónak.
Február 14. - Bálint napja
A Valentin-nap ünneplése csupán az 1990-as években kezdett elterjedni Magyarországon, néhány szerelemmel kapcsolatos hiedelem azonban már korábban is része volt a magyar néphagyománynak.
Eredetét tekintve a 3. századba kell visszamennünk, ahol két Bálint nevű egyházi személy is élt, egyikük római pap, másikuk Terni város püspöke. A két egyházi személy alakja összeforrt, a történet tényeken alapuló mivolta megkérdőjelezhető. Mindenesetre a legelterjedtebb (és legromantikusabb) történet szerint Szent Valentin (Bálint) kiállt keresztény hite mellett, ezért bebörtönözték (majd később lefejezték). Börtönőrének Julia nevű vak lányába beleszeretett, akinek csodás módon visszaadta látását. Kivégzése előtt levelet írt Juliának, melyet így írt alá:
“A te Valentinodtól.”
A magyar hagyományok szerint Bálint napján érdemes jósolni, mágikus cselekedeteket végezni. Lássuk, hogy hogyan!
Ha szeretnéd megjósolni, hogy melyik irányból fog érkezni a jövendőbelid, egy gyufaszálat kell meggyújtani, majd megvárni, hogy elégjen. Amerre dől, abból az irányból érkezik a szerető.
Amennyiben nem csak az érkezésének irányát szeretnéd tudni, hanem azt is, hogy ki fog érkezni, akkor két lehetőséged van: 1. Menj ezen a napon éjfélkor a temetőben (de csak ha lány vagy) és a szellemek megjelenítik leendő férjed alakját.
2. Helyezz a párnád alád babérleveled, így álmodban megtudod, ki lesz a párod.
Ha már van kiszemelted:
1. Egyél meg egy kilencmagú almát, melynek magjait rejtsd a kiszemelt fiú zsebébe. 2. Kilenc kútról hozz vizet, azzal itasd meg a kiszemeltet. 3. Süssétek bele egymás hajszálát a tésztába, egyétek meg közösen.
Ha pedig arra vagy kíváncsi, hogy hány gyereket lesz, akkor érdemes félbevágni egy almát. Ahány magja van, annyi gyerek várható.
Február 19. - Zsuzsanna napja
Zsuzsanna ószövetségi nőalak, története Dániel könyvében található. Jojakim - Zsuzsanna férje, tekintélyes, gazdag ember volt, akinek házában gyakorta összegyűltek a zsidók, köztük a nép által választott két bíró is. A bíráknak megtetszett Zsuzsanna, titokban kényszeríteni akarták, hogy háljon velük, ám Zsuzsanna életét is kockára téve, ellenkezett. A bírák ekkor megcsalással vádolták a gyönyörű nőt, halálra ítélték. Ám az utolsó pillanatban egy Dániel nevű fiatal fiú védelmére kelt, új ítéletet kért, mely során okos keresztkérdésekkel bebizonyította, hogy a bírák hazudtak. Zsuzsanna helyett a vén bíráknak kellett meghalniuk.

Zsuzsanna népi misztériumjátékot nagyböjtben adták elő, házról házra járva. Eredetét tekintve a 16. századba kell visszamennünk, ahol Stöckel Lénárd írt az iskola diákjai számára egy Zsuzsanna játékot. A kutatások szerint ez él tovább a hagyományban, ez folklorizálódott.

Széken az alábbi énekkel köszöntötték a Zsuzsannákat:
Végezetül pedig egy időjárás jóslást hoztam erre a napra: Ha ezen a napon nem szólal meg a pacsirta, 'befagyott a szája', akkor továbbra is hideg idő várható.
FARSANG
A farsang változó hosszúságú, rövidebb-hosszabb időszak, melyet Vízkereszt (jan. 6.) és a Húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdete, Hamvazószerda fog közre.
A hideg idő okán a férfiak nem tudtak a földeken dolgozni, így a közösségi élmények és a mulatozás került hangsúlyba a téli hónapokban. Ez idő tájt tartották a disznótorokat, a lakodalmakat, evéssel és ivással összeköthető zajos mulatozásokat, maskarás felvonulásokat, alakoskodó szokásokat. Az ételek és italok mértéktelen fogyasztása a természet bőségét szimbolizálja, ezzel is előidézve annak valódi gazdagságát.
A bálaknak, mulatozásoknak jelentős szerepe volt a párválasztásban. Manapság leginkább nyáron tartjuk a lakodalmakat, régebben azonban ezen ünnepélyt a gazdasági év azon részére időzítették, amikor nem volt munka a földeken.
A farsangi időszak számos részlete elősegítette az ismerkedést, támogatta azt és jelezte ennek fontosságát. Szokás volt például a tuskóhúzás, mely során a legények kicsúfolták a vénlányokat, ajtajára kötötték a fadarabot és az alábbi dalt énekelték:
Vas megyében arra is volt példa, hogy farönkön húzták végig a vénlányt, ezzel csúfot űzve belőle az egész közösség előtt.
A népnek, falunak van egy normarendszere, amiből ha kilóg az ember, elkezdi kivetni magából a társadalom. Nem volt érdemes várni a házassággal.
A farsangi időszakban számos alakoskodással kapcsolatos szokás is volt.
Az álvőlegény és az álmenyasszony összeadásának eljátszása jelzés értékkel is bírt a közösség számára, a lakodalom fontosságát mutatva.
A falujáró menet egy álarcos, alakoskodó felvonulás, mely során meg-megállva tréfás, rögtönzött jeleneteket adtak elő a felvonulók, akik között olyan tipikus zsánerfigurák jelentek meg, mint például a koldus, a cigány, a kéményseprő vagy a drótostót.
Az állatmaszkos alakoskodás kedvelt figurái a ló, a kecske, a gólya és a disznó voltak, akik a menet részét képezhették, vagy zárt helyen előadott dramatikus játékok szereplői is lehettek, például a fonóban.
A medvemaszk kiváltképp gyakorta előfordult ebben az időszakban: a láncon vezetett medve figura betört a fonóba, ijesztgette a lányokat, fellibbentette a szoknyájukat, szórakoztatta őket.
A medve táncoltatásának, láncra verésének az ókorra visszaveszethető múltja van, Európában a cigányság jelenlétével fonódott össze. A 21. században még Spanyolországban, Szerbiában és Bulgáriában is volt egy-egy eset, ahol ezzel kapcsolatban kellett intézkedniük a hatóságoknak. Ez csak egy érdekes, témánktól eltérő mellékszál volt.
Számos olyan hagyomány van, mely során a gyerekek/felnőttek házról-házra járva jókívánságokat mondtak, cserébe pedig ajándékot vártak. (regölés, háromkirályjárás, Balázs-nap stb.) Így van ez a farsangi időszakban is.
Farsang utolsó előtti vasárnapján Nyitra környékén a lányok házról házra jártak köszöntőt mondva, énekelve, adományt gyűjtve. A talalajvasárnap elnevezés a dal első sorával hozható kapcsolatba.
Zobor vidékén pedig a farsang utolsó vasárnapján a fiúk jártak házról házra adománygyűjtő céllal. Ezt a napot sárdóvasárnapnak nevezik, ezt a dalt énekelték.
Farsang utolsó három napján - mely napokra leginkább összpontosulnak a mulatozások, farsang farkának (Farsangvasárnap, Farsanghétfő és Húshagyó kedd) szokás nevezni. A böjt és elcsendesedés előtti utolsó napokban esznek-isznak, mulatoznak.
A farsang egyik jellegzetes étele a szalagos fánk, mellyel a jegygyűrű jelképeként a fiúk a lányos házakat járták, kínálva azt. Ha a lány elfogadta és megfelezte a legénnyel a fánkját, a fiú reménykedhetett a folytatásban.
A farsangi fánk mágikus erővel bír: aki megeszi, annak házában nem tesz kárt a vihar.
Legismertebb alakoskodó szokásunk érdekes módon nem magyar szokás, hanem a Magyarországon élő sokacok hagyománya: a busójárás.
Talán kijelenthető, hogy a farsang egyik fontos része a mulatozás, párkeresés, a másik pedig a tél eltemetése. (a gonoszt elijeszti a zajkeltő eszközök (kereplő, kolomp stb.) használata.)
A Farsangi időszakban fontos szerepet töltenek be a halottas játékok és a temetési paródiák. Dramatikus színjátékként előadhatják emberek, az eltemetendő halott lehet élő ember, halott állat, vagy bábu is. Nemcsak az eltemetés jelképezheti a búcsút a hideg időktől, hanem a rongyból, szalmából készült babú elégetése, folyóba dobása is.
Farsanggal kapcsolatban Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató számos hagyományt, érdekességet említ előadásában.
Fő forrásom: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Comentarios