- Helga Debreczeni-Kis
- febr. 24.
- 3 perc olvasás
Március - Böjtmás hava
Gergelyjárás, Sándor, József, Benedek, Gyümölcsoltó Boldogasszony
Vessünk néhány pillantást arra, hogy milyen népszokások tehetik különlegessé a márciusunkat!
Miért böjtmás hava a március?
Elnevezése a Húsvétot megelőző böjti időszakból fakad. Míg február sokszor a böjt első hónapja, így a böjtelő hava nevet viseli, addig március a böjt második hónapja, a böjtmás nevet kapta.
Március 12. - Gergely napja
E nap ünneplését Gergely pápa rendelte el 830-ban elődjének, I. Nagy Gergely iskolák alapítójának, a gregorián éneklés megteremtőjének ünneplésére.
Ehhez a naphoz kötődik az iskolás korú gyerekek adománygyűjtő, köszöntő szokása, a gergelyjárás.
Régebben a tanév kezdete Gergely napra esett, ez indokolja az adománygyűjtés ezen napját, az őszi tanévkezdés csupán az 1860-as években kezdett elterjedni.
Mivel csupán a 19. század végén vált kötelezővé az iskolába járás, így az ezt megelőző években toborozni kellett a diákokat, biztatva őket arra, hogy tanulni jó.
"Nem jó tudatlanul felnőni parasztul e világban Mert így emberségre, nem mehet semmire ez országban."
A gergelyjárás a középkortól egészen a 20. századig a diákok szokása volt, mely során kosarukba gyűjtötték az adományokat (tojást, kolbászt, babot stb) tanítójuk számára. A dramatikus játék szereplői között találkozhatunk a püspökkel és Szent Gergely vitézeivel is - oldalukon fakarddal, fejükön papírsüveggel. Ez a szokás hasonlóságot mutat a februári balázsjárással, a kutatások szerint mindkettő szláv eredetű, melyek körül a gergelyjárás tekinthető régebbinek a magyar nyelvterületen.
"Nagy gyerekek mentek kosárral... akkor már olyan jó idők jártak, hogy mezítláb lehetett menni a kitaposott úton... Köszöntünk az udvaron egy nagyot. Majd elkezdtük."
Kodály Zoltán a 'magyar iskolásfiúk nótái szerint' Gergely járás címmel írt kórusművet.
Időjárás jóslás is tartozik március 12-höz: ezen a napon - a tavasz ellenére, megrázhatja még szakállát Gergely, mely szerint még akár havazás is várható.
“Sándor, József, Benedek,
Zsákban hozzák a meleget.”
Március 18. - Sándor napja
A tavaszi időjárás közeledtével a mezőgazdasági munkák ideje is elérkezett: A télnek álmából ébred a természet - Kercaszomoron gyűjtött Sándor napi köszöntő sora.
Ez a nap a bukovinai magyarok szerint az árpa és a zab vetésére alkalmas.
Március 19. - József napja
A három nap közül (Sándor, József, Benedek) József napja a leggazdagabb néphagyomány, szokás és időjárásjóslás tekintetében.
Magyarországon ez idő tájt a legmagasabb a szél erőssége, a nép külön névvel is illette: böjti szelek. Néhol azt tartják, ha ezen a napon fúj a szél, akkor hetekig fújni fog. Hiedelmek szerint a József napi szél tüzet, tűzvészt jelez, mely a szegény ember ellensége.
Ha ezen a napon szivárvány szeli át az eget: "Amellik szin jó látszott, abbu jó termést várhattunk. Ha bordó szinü vót az égboltozat, akkor sok bor vót, ha ződ, akkor sok gabona, ha sárga látszott vastagon, akkor mög kukorica. Mind annak jeléül az égboltozaton, hogy milyen termés lössz."
Méhek kihajtásának, kieresztésének ideje.
Ezen a napon megszólalnak a madarak, hiszen "Szent József kiosztotta nekik a sípot": megérkeznek a fecskék és a gólyák is.
"Nagypénteken, mikor jönnek a fecskék, akkor el szoktunk menni a gátra mosakonni...Mikor megláttuk az első fecskét. Aztán néztünk, hogy merre mén, hogy elviszi a szeplőt, hogy nem lesz az ember szeplős. A kezünkkel mutattuk, hogy fonalat gombolittunk."
József napjához is kapcsolódik névnapi köszöntő:
“József napján elmegy az ember a komájához a jó barátjához megköszönteni reggel.
És mikor a köszöntését elmondja az ember, akkor befejezi és elindulás előtt ezt énekli, hogy:
Nem köszöntök én másért, egy üveg pálinkáért.”
Március 21. - Benedek napja
"Ha dörög az ég, száraz lesz a nyár."
"Ha Benedek nap környékén kisüt a nap hosszú, meleg nyár lesz, ha nem süt ki, akkor hosszú, esős ősz várható."
Benedek napján vetett hagymát benedekhagymának is szokás hívni, mely a népi gyógyászatban fontos szerepet töltött be.
Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Kilenc hónappal Jézus születése előtt anyjának, Szűz Máriának megjelent Gábriel arkangyal és ezt mondta:
"Üdvözlégy! Kegyelemmel teljes. Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál...Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni."
Március 25-e Jézus fogantatásának napja. Az analógiás mágia, azaz a hasonlóságon alapuló varázslat révén a néphit szerint:
ez a nap a fák oltására alkalmas nap
"ezen a napon oltott fát nem szabad letörni, levágni, mert vér folyna ki belőle vagy szerencsétlenség történne"
vörösbort kell inni, hogy szaporodjon a vér
aki gyermeket szeretne, ezen a napon kell szeretkezni
Mindezen ajánlások Szűz Mária teherbe esésének analógiájára születtek.
Fő forrásom: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások További forrás: Hungaricana
Comments